A The Economist ráunt a U.S. News rankingjének sokat bírált módszertani problémáira és egy olyan rangsort jelentetett meg, amely az amerikai egyetemeket abból a szempontból rendezi sorba, hogy a diplomájukkal milyen (kereset-)többlethez juthatnak a diplomások. Az Obama-adminsiztráció által szorgalmazott, nemrég megjelent adatbázis felhasználásával vetik össze az adott évfolyam fiataljainak átlegkeresetét a diplomások bérével. A ranking meglepetése, hogy a megszokott csúcspozíciós elit-egyetemek helyett a nagyvilágban kevésbé ismert intézmények mutatják a legjobb eredményeket – egyedül a Harvard jelenik meg a megszokott éllovasok közül az itteni első húszban.

A U.S, Department of Education College Scorecard-ja, úgy tűnik, meg fogja határozni az USA egyetemi értékeléseit: a The Economist-tel egyidőben a Brooking Institution is megjelentettt egy jórészt erre alapozott rangsort. Az eltérő intézményi bázis (itt valamennyi felsőoktatási intézményt feldolgozták) és módszertan (például a STEM-orientáltság itt rangsorképző tényező) persze más eredményeket hozott.

Módszertanilag persze ezek a rangsorok sem megbízhatóbbak, mint a korábban indult média-rankingek. Már az alap-adatok validitása sem egyértelmű: "we hope that our numbers do in fact represent the economic value added by each institution, there is no guarantee that this is true." A kiválasztott intézményi kör, képzési szint, egyéb indikátork alkalmazása mind-mind erősen véelményes, amit leginkább éppen a párhuzamos megjelenéssel látható rangsorok széttartása demonstrál.

Úgyhogy vélhetően nem ezek a próbálkozások hozzák el a média-rangsorok alkonyát. Azonban a kezdeményezések újra felvetik a kimeneti indikátorok, különösen az egyetemi képzés hozzáadott értéke mérhetőségének kérdését.