avagy miképpen érvényesülhet egyfelől az oktatáshoz és kutatáshoz nélkülözhetetlen egyetemi autonómia, másfelől a a konzisztóriumok révén a fenntartó jogos hatékonysági és teljesítmény-elvárása?

Az ELTE EHÖK április 29-i vitafórumán világossá vált: ha nem áll helyre a döntéshozók és az egyetemek közti bizalom abban, hogy

– egyrészt a fenntartó valóban hatékonyan gazdálkodó és társadalmi-gazdasági küldetését teljesítő egyetemet kíván, amihez (átlátható mechanizmusokkal és hosszabb távra tervezhető módon) biztosítja a forrásokat

– másrészt az egyetemek (szakmai és társadalmi felelősségük tudatában) legjobb tudásuk szerint, ésszerű menedzseléssel kutatnak és oktatnak;

akkor benne maradunk az adminisztratív-hatalmi túlbiztosítások versus kiskapu-keresések, teljesítmény-manipulációk körforgásában.

Ebből azzal lehetne elindulni kifelé, ha kölcsönös bizalommal és megnyugtató garanciákkal folytatódik a felsőoktatás átalakítása, az egyetem nemzeti ügyének érdekében. Az eddigi viták megmutatták, milyen igényeket és aggodalmakat kell akceptálni a közös alapok rögzítéséhez.

Javaslatunk az ELTE EHÖK vitafórumán elhangzott felvetések továbbgondolásával létrejött egyetemi polgári hozzászólás – nem taxatív normaszöveg, hanem a kulcspontokban előrelépést kínáló szabályozási tartalmak megfogalmazása, a fenntartói érdekérvényesítés és az egyetemi autonómia egyensúlyához. A határesetek, processzusok stb. pontosítása éppen a bizalmi elv alapján történhet. A csomag-jelleget mutatja, hogy az egyes pontok egymást (és a bizalmat) erősítő egészként értelmezhetők.

1. Kik legyenek a konzisztórium tagjai?

1.1. A tagokat a fenntartót képviselő miniszter nevezi ki a jelöltek közül, akiknek egyharmadára az egyetem szenátusa tesz részletes indoklással megerősített javaslatot. Másik harmadára az egyetem alumnus szervezetének tagjai (az alumni szervezetbe belépett végzettek) jelölése alapján tesz javaslatot az egyetem rektora. (A szavazást és jelölést az egyetemi hallgatói önkormányzat és a fenntartót képviselő miniszter megbízottja közösen szervezi meg.) Harmadik harmadukra a miniszter javaslatokat kér az általa szükségesnek ítélt körből. A miniszternek valamennyi esetben joga van a kinevezéseket elutasítani és új jelöléseket kérni.

1.2. A tagok megbízásakor összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek (gazdasági és személyi érdekeltségek kizárására) 

2. Milyen döntési jogköre legyen a konzisztóriumnak? (a tanácsadó és kapcsolat-építő funkción túl)

2.1. A rektor három témakörben csak olyan előterjesztést tehet a szenátusnak, amivel a konzisztórium előzetesen egyetértett (vétójog) és a kancellár ellenjegyezte (vétójog). Ezek: 1. az intézményi költségvetés; 2. az intézményi stratégia szorosan vett, törvényben tételesen felsorolt gazdasági része; 3. hároméves stratégia az oktatók, kutatók és közvetlen segítőik javadalmazási elveiről, valamint a belső forrás-elosztás szempontjairól. Az egyetértési jog gyakorlásakor a konzisztórium és a kancellár tiszteletben tartja a szenátus által elfogadott képzési és kutatási stratégia tartalmát, elvárásait.

2.2. Az intézményi stratégiáról a rektor csak olyan előterjesztést tehet a szenátusnak, amit a konzisztórium és a kancellár véleményezett. A jogszabályban rögzített határidőig megküldött véleményt a szenátusnak kötelező megvitatnia.

2.3. A rektori pályázatokat a konzisztórium véleményezi, a pályázókat meghallgatja. A véleményt a szenátusnak kötelező megvitatnia. 

3. Hogyan kapjon kellő felelősséget és önállóságot az egyetem a gazdálkodásához?

3.1. Az egyetem a törvényi szabályozások keretei között önállóan, nem az államigazgatási rendszer részeként gazdálkodik, a kancellári és konzisztóriumi jogkörök biztosítják a fenntartó kellő befolyását.

3.2. Az egyetem megválasztott vezetői a cégek igazgatótanácsi tagjaihoz hasonló felelősséggel viseltetnek döntéseik pénzügyi és szakmai következményeiért. 

4. Hogyan legyen egyensúlyban a rektor és kancellár vezetői felelőssége és jogköre?

4.1. Az egyetemet a rektor képviseli és vezeti. A rektort a szenátus választja. A fenntartót képvelő miniszter a választás kapcsán csak törvényességi vétóval élhet, egyéb esetekben kötelessége felterjesztenie a megválasztott rektort köztársasági elnöki kinevezésre.

4.2. A kancellárt nyilvános pályázat alapján a fenntartót képviselő miniszter nevezi ki. A kancellári pályázatokat a szenátus megvitatja, véleményezi, a többségi döntéssel megerősített véleményeket a kinevezőhöz eljuttatja.

4.3. A kancellár megszervezi és irányítja az intézmény alapfeladatát jelentő oktatás és kutatás menedzselését, adminisztrációs támogatását. Gondoskodik a finanszírozással összefüggő tevékenységekről, gazdálkodásról, a támogatáshoz szükséges infrastruktúráról és a támogató tevékenységben közreműködők munkájának megszervezéséről a munkáltatói jogkörök gyakorlása útján (kivéve a kutatási és oktatási tevékenységben közvetlenül közreműködőket). A kancellárnak egyetértési (vétó-) joga és kötelezettsége van valamennyi olyan pénzügyi döntésnél, ami meghaladja az intézmény költségvetésének 1 ezrelékét (kivéve, ha ez önálló, külső finanszírozású, felelős vezető által gondozott projekten belüli történik).

Az alábbiakban a javaslatokat pontokba szedve és vélemény-nyilvánítást lehetővé téve (de nem szociológiai véleménykutatási céllal!) is rendeztük. 

[googleapps domain="docs" dir="forms/d/19z7WXIym40RQcvN2ZoSU1dgSwX1wJIdmfsisdrbE1sA/viewform" query="embedded=true" width="760" height="500" /]